A koronavírus járvány jelentős megpróbáltatások elé állítja mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat. Annak érdekében, hogy a helyzet negatív következményeinek enyhítésére minél rugalmasabb és az egyedi viszonyoknak leginkább megfelelő megoldások születhessenek, a Kormány a koronavírus járvánnyal összefüggő veszélyhelyzet időtartamára speciális munkajogi szabályokat vezetett be.
A mai napig (2020. április 12.) kihirdetett legfontosabb munkajogi rendkívüli rendelkezéseket az alábbiak szerint foglaljuk össze.
Megállapodással való eltérés a Munka Törvénykönyvétől
2020. március 19. napján lépett hatályba a 47/2020 Korm. rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló a Munka Törvénykönyvének előírásaitól közös megállapodással eltérhessenek.
A Munka Törvénykönyvétől való eltérés lehetősége azonban álláspontunk szerint csupán látszólag teremt teljes szabadságot a felek részére. Így például a 2020. április 11. napjától hatályos 104/2020 Korm. rendelet alapján egyértelművé vált, hogy a felek még a veszélyhelyzet idején sem térhetnek el a napi munkaidőre, napi és heti pihenőidőre, heti pihenőnapra vonatkozó szabályoktól.
Ezen kívül álláspontunk szerint külön tiltó rendelkezés hiányában sem lehet még a veszélyhelyzetben sem figyelmen kívül hagyni a Munka Törvénykönyvének alapelvi szintű rendelkezéseit, pl. a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét, a méltányos mérlegelés elvét.
A megállapodások kapcsán javasolt továbbá a megállapodásban annak időbeli hatályáról is rendelkezni akként, hogy az legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig szóljon. Ez alól kivételt képez a munkaidőkeret hosszára vonatkozó megállapodás. Amennyiben ugyanis a felek a veszélyhelyzet ideje alatt a Munka Törvénykönyve szerinti maximális 4 vagy 6 hónapnál hosszabb munkaidőkeretben állapodtak meg, a munkaidőkeret a megállapodás szerinti időtartam végével jár le akkor is, ha időközben a veszélyhelyzet megszűnne.
Munkáltató egyoldalú döntésével való eltérés lehetősége
A fent hivatkozott kormányrendeletek megteremtették annak is a lehetőségét, hogy a munkáltató egyoldalúan térjen el a Munka Törvénykönyvének egyes előírásaitól. A munkáltató tehát a munkavállaló hozzájárulása nélkül is önállóan meghozhatja a következő döntéseket:
- Munkaidő beosztás módosítása rövid határidővel
„Békeidőben” a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a napi munkaidő kezdetét megelőző 96 órán belül már nem módosíthatja. A veszélyhelyzet idején, illetve annak megszűnését követő 30 nap során a munkáltató jogosult azonban a már közölt munkaidő beosztást ennél rövidebb határidővel is, gyakorlatilag bármikor módosítani.
- Otthoni munkavégzés, távmunka
A veszélyhelyzet idején, illetve annak megszűnését követő 30 nap során a munkáltató jogosult az otthoni munkavégzést akár egyoldalúan is elrendelni vagy a munkaviszonyt szintén egyoldalú intézkedéssel távmunkára módosítani.
- Munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése
A kormányrendelet feljogosítja továbbá a munkáltatót arra, hogy a veszélyhelyzet alatt, illetve annak megszűnését követő 30 nap során a munkavállaló egészségi állapotának megőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megtegye.
Ezzel kapcsolatban arra érdemes figyelemmel lenni, hogy habár ez a rendelkezés munkajogilag felhatalmazást ad a munkáltató részére, mindazonáltal nem mentesíti a munkáltatót a vonatkozó adatkezelési kötelezettségek betartása alól. A munkáltató köteles megfelelő dokumentációval alátámasztani, hogy a bevezetni tervezett, alkalmazott intézkedés valóban szükséges, indokolt, alkalmas a cél elérésére és azzal arányban áll, ezen kívül biztosítania kell a munkavállaló számára a megfelelő tájékoztatást, és egyéb adatvédelmi jogainak a gyakorlását is.
- 24 hónapos munkaidőkeret
A fenti jogosítványok sorát tovább bővítette a 104/2020 Korm. rendelet, amely révén 2020. április 11. napjától kezdődően lehetővé vált, hogy a munkáltató a munkavállaló hozzájárulása nélkül is, egyoldalúan akár 24 hónapos munkaidőkeretet rendeljen el. A munkáltató jogosult továbbá a már elrendelt munkaidőkeretet is meghosszabbítani akként, hogy annak időtartama a meghosszabbítással együtt 24 hónap legyen.
Amennyiben pedig a veszélyhelyzet időközben megszűnne, az a munkaidőkeret folyását nem érinti, azaz a munkaidőkeret az elrendelés szerinti lejáratkor fog megszűnni.